Jobban bíznak a magyarok Trumpban, mint Bidenben vagy Macronban

1 hét ezelőtt 10

34 országban, köztük Magyarországon mérte fel az idei év első felében az egyik legismertebb amerikai közvélemény-kutató vállalat, a Pew Research Center, hogy mit gondolnak az emberek Joe Biden és Donald Trump politikájáról.

És a kutatásból az derült ki, hogy bár Biden nem kapott túl magas értékeket, de a vizsgált országok lakói még mindig inkább benne bíznak, hogy képes a világpolitikailag fontos ügyekben helyesen cselekedni. Az öt kontinens országaiban végzett felmérés eredménye alapján globális átlagban a megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy bízik Bidenben, míg Trump esetében csak 28 százalék vallott így.

Akadt néhány ország, ahol kifejezetten nagy a különbség a jelenlegi és a volt, de visszatérni igyekvő amerikai elnök megítélésében: Svédországban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában is több mint 40 százalékpontos eltérés volt Biden javára. Akadt nyolc ország, ahol nem volt lényegi eltérés a két elnök megítélésében (vagy azért mert mindketten magas, vagy mert mindketten alacsony bizalmi értéket kaptak), és akadt két ország, ahol Trumpban bíznak inkább az emberek:

Tunézia és Magyarország.

Tunéziában kifejezetten rossz mindkét amerikai politikus megítélése, míg Magyarországon a válaszadóknak csupán 24 százaléka bízik abban, hogy Biden képes helyesen cselekedni a világpolitikai jelentőségű ügyekben, addig Trump esetében 37 százalék vallja ezt.

A két elnök megítélése között így az eltérés Magyarországon 13 százalékpont, ez a legnagyobb különbség Trump javára a vizsgált 34 országból.

A Pew kutatásából kiderül az is, hogy bár Biden jobban teljesített globálisan, de abból a 21 országból, ahol tavalyról is rendelkezésre álltak hasonló adatok, 14-ben romlott a megítélése. Az egyes, világpolitikai ügyeket vizsgálva a megkérdezettek közel 40 százaléka helyesli, ahogy Biden Kínával szemben, illetve az orosz-ukrán háború ügyében tesz, ám rosszabb a megítélése annak, ahogy az izraeli-palesztin helyzetet kezeli: világszerte átlagosan 31 százaléka tartotta csak azt jónak, míg 57 százaléka helytelenítette a lépéseit. (A felmérés még azelőtt készült, hogy Biden május végén átfogó tűzszüneti javaslatot jelentett volna be.) Nem meglepő módon különösen rossz Biden megítélése e téren azokban a többségében muszlim országokban, ahol zajlott felmérés, azaz Malajziában, Tunéziában és Törökországban.

Az orosz-ukrán háború kezelésével kapcsolatban amúgy az európai válaszok vegyes képet mutatnak (a lengyelek, svédek, hollandok többsége helyesli az amerikai lépéseket), míg több ország közvéleménye megosztott. A legnegatívabb megítélése Biden lépéseinek Magyarországon van, ahol az emberek 73 százaléka ellenzi azokat (az olaszoknál ez az arány 72 százalék).

Vizsgálták azt is, hogy mit gondolnak általában az emberek az Egyesült Államokról, és alapvetően pozitív képet látni: a megkérdezettek 54 százalékának van kedvező képe az országról, míg 31 százaléknak negatív. Magyarországon a válaszadók 52 százalékának van inkább kedvező, míg 47 százaléknak inkább kedvezőtlen képe az USA-ról. Érdekesség, de Kenya mellett Magyarország volt az egyetlen ország, ahol tavaly óta kevéssel, de javult az Egyesült Államok megítélése.

Ugyanakkor az amerikai politikai demokrácia állapotával kapcsolatban már szkeptikusabb a világ: arra a kérdésre, hogy szerintük az amerikai demokrácia egy követendő példa-e a világ országainak, az emberek 40 százaléka mondta azt, hogy egykor az volt, de ma már nem, és csak a válaszadók 21 százaléka gondolta azt, hogy jelenleg is az, míg 22 százalék szerint soha nem is volt. Európában a vizsgált 10 országból a németek és a britek után Magyarországon gondolják a legtöbben azt, hogy az amerikai demokrácia egyszer példaértékű volt, de már nem az: a megkérdezettek 56 százaléka mondta ezt.

A Pew elemzése kitér arra is, hogy ugyan a Joe Bidenbe vetett bizalom látványosan visszaesett az elmúlt években, de Donald Trumpban még kevésbé bíznak a vizsgált országok állampolgárai. A 34 vizsgált országban átlagosan csak az emberek 28 százaléka bízik Trumpban, míg 69 százalék nem. Különösen rossz Trump megítélése a nyugati országokban: Svédországban, Németországban és Franciaországban is 80 százalék fölött van azok aránya, akik szerint Trump nem képes világpolitikai ügyekben helyesen cselekedni. Európán belül a magyarok bíznak leginkább Trumpban, mint már feljebb is említettük, a válaszadók 37 százalékának van bizodalma a visszatérni igyekvő elnökjelöltben, de az emberek 60 százaléka nálunk sem bízik benne. (A kutatást minden országban még azelőtt végezték, hogy Trumpot elítélte volna a New York-i esküdtszék.)

Más kontinenseken azért látni magasabb értékeket is: a Fülöp-szigeteken és Nigériában is 60 százalék fölött van a benne bízok aránya, ugyanakkor a volt elnök megítélése kifejezetten rossz a szomszédos kontinensen: a latin-amerikai országok lakosainak jelentős többsége nem bízik Trumpban.

A Pew kutatói megjegyzik, hogy az elmúlt években több helyen is mértek némi bizalomnövekedést Trumppal kapcsolatban a korábbi évek eredményeihez képest (például Kanadában vagy Olaszországban), de az értéke így is alacsony maradt. Csak Magyarország és Tunézia az, ahol a Turmpba vetett bizalom lényegesen magasabb, mint a Biden iránt érzett bizalom.

Nem meglepő módon a vizsgált országok többségében a magukat jobboldalinak vallók jóval hajlamosabbak voltak bízni Trumpban (különösen kijött ez az összefüggés Izraelben, de Magyarországon is erős), és sok helyen jelentős volt a nembeli különbség: világszerte a férfiak jóval inkább mondták azt, hogy bíznak Trumpban.

Másokba se bízunk nagyon

A Pew kutatói elsősorban Biden és Trump megítéléséről kérdezték az embereket, de egy kérdés erejéig kitértek más vezetőkre is, és az derült ki, hogy Emmanuel Macron globális megítélése Bidenéhez hasonló (az emberek 44 százaléka bízik abban, hogy megfelelően cselekszik világpolitikai kérdésekben), Hszi Csin-ping kínai államfő esetében ez az érték 24 százalék, míg Putyinnál 21 százalék.

A Pew korábbi felmérésből már lehetett tudni, hogy a magyarok nem nagyon bíznak senkiben a világ vezetői közül, és ez ezúttal is kijött:

  • Európában a magyarok bíznak a legkevésbé Bidenben (24 százalék),
  • a legkevésbé Macronban (25 százalék),
  • Hszi megítélésében holtversenyben a második legmagasabb értéket mérték nálunk, de ez is csak 24 százalékot jelent,
  • az európai országokban meglehetősen népszerűtlen Putyinban a magyarok 21 százaléka bízik, ami a második legmagasabb érték a görögök után,
  • míg a felsorolt öt név közül Trumpban bíznak leginkább a magyarok, 37 százalékuk, ami Európában messze a legmagasabb érték.

Putyin esetében érdekesség, hogy míg a magyarok 21 százaléka bízik a döntéseiben, addig Svédországban 4 százalék, míg Lengyelországban egy százalék gondolja ugyanezt.

FORRÁS